Gondolkodott már azon, hogy egyes filmek miért töltik ki az egész tévéképernyőt, míg mások összenyomottnak tűnnek? Vagy hogy miért vannak fekete sávok egy videó tetején, alján vagy oldalán a számítógép kijelzőjén, míg más videóknál nem?

Ennek oka egy képi tulajdonság, az úgynevezett képarány, amely meghatározza a kép alakját és méreteit. Minden képkocka, digitális videó, vászon, reszponzív design és kép gyakran egy téglalap alakú, kivételesen pontos arányú.

Az évek során számos különböző képarányt használtak, a digitális videótartalmakat azonban a legtöbben 16:9-ben és bizonyos mértékig 4:3-ban fogyasztják. Egy tipikus nagyfelbontású televízió, mobileszköz és számítógépes monitor 16:9-es képarányt használ.

Képarány meghatározása

Mit jelent pontosan a képarány? A képarány definíciója a kép szélessége és magassága közötti arányos viszony.

A képarányt két kettősponttal elválasztott szám jelöli. Az első szám a szélességet, a második a magasságot jelöli. Például az 1,78:1 képarány azt jelenti, hogy a kép szélessége 1,78-szorosa a magasságának. Az egész számok könnyebben olvashatók, ezért ezt gyakran 4:3-nak írják. Ennek semmi köze a kép méretéhez (de nem a tényleges felbontáshoz vagy az összes képponthoz, amit a képen megjelenített képmérethez képest kell megadni).képet tartalmaz) - egy 4000×3000-es és egy 240×180-as képnek ugyanaz a képaránya.

A digitális fényképezőgép érzékelőjének méretei határozzák meg az alapértelmezett képarányt. Ez a kép szélességén és magasságán (W: H) alapul. Például, ha a fényképezőgép érzékelője 24 mm széles és 16 mm magas, a képarány 3:2 lesz.

A képarány már csak azért is fontos lehet, mert nagyon sokféle szabvány létezik. Ha például egy filmkészítő mobileszközökre és számítógépekre egyaránt készít tartalmat, figyelembe kell vennie, hogy egy okostelefon képernyője más képarányú, mint egy laptop képernyője.

Ha videókkal vagy képekkel dolgozik, meg kell értenie, hogy milyen képarányok vannak, hogy gyorsan át tudja mozgatni a videókat, képeket és tömöríteni tudja a digitális fájlokat/tartalmakat egyik képernyőről a másikra anélkül, hogy hibát követne el a számításokban.

Régebben az embereknek nem kellett tudniuk a képarányokról. Ma azonban folyamatosan különböző formájú és méretű képernyők vesznek körül minket, amelyeken különféle felvételeket jelenítünk meg. Ezért hasznos megérteni a filmes szabályokat. Különösen, ha alkotó vagy. Ebben a cikkben a filmes és televíziós képarányokról lesz szó.

A képarány fejlődése

A filmeket a mozi kezdeti időszakában gyakran 4:3 arányban vetítették. A filmszalagok általában ezeket az arányokat használták. Emiatt mindenki egyszerűen beletörődött ebbe. A fény átvilágításával ugyanilyen képarányú képet lehetett vetíteni.

A némafilmek korszakában az Academy of Motion Picture Arts and Sciences az 1,37:1 képarányt fogadta el optimális arányként az 1 képarány egységesítésére tett számos kísérlet egyikeként. Ezért a mozikban a filmek többségét ebben a képarányban mutatták be.

Az 1950-es években a tévé egyre népszerűbbé vált, és az emberek egyre kevesebbet jártak moziba, de a mozi képarányai megmaradtak. Ahogy telt az idő, a filmkészítők elkezdtek babrálni a képkockák formájával és méretével, és a képarányok ennek megfelelően változtak. A 2000-es évek elejéig a tévék dobozai mind 4:3 arányúak voltak, így nem volt zavar, hogy mi legyen a képarány.

A dolgok akkor változtak meg, amikor a szélesvásznú, nagy felbontású televíziózás népszerűvé vált. Az új technológia arra kényszerítette a régebbi műsorokat, hogy a 4:3 arányú műsorokat 16×9-re alakítsák át, hogy forgalomban maradhassanak. Ezt vagy a filmek képernyőre való vágásával, vagy a letterboxing és pillarboxing néven ismert technikákkal tették.

A letterboxing és a pillarboxing olyan módszerek, amelyekkel megőrizhető a film eredeti képaránya, amikor a filmet más képarányú képernyőn vetítik. Ha a felvétel és a megjelenítés képaránya között eltérés van, fekete sávok jelennek meg a képernyőn. A "letterboxing" a képernyő felső és alsó részén lévő sávokra utal. Ezek akkor jelennek meg, amikor a tartalom képaránya szélesebb, mint a képernyőé.A "Pillarboxing" a képernyő oldalán megjelenő fekete sávokra utal, amelyek akkor keletkeznek, ha a filmezett tartalom képaránya nagyobb, mint a képernyőé.

A modern televíziókészülékek megtartották ezt a szélesebb arányt. A szélesvásznú filmformátumok is lehetővé tették, hogy a filmek eredeti formátumukban jelenjenek meg.

Közös aspektusarányok

A film és a televízió története során számos különböző képarányt alkalmaztak, többek között:

• 4:3 vagy 1.33:1

  

  Régebben minden TV-képernyő 4:3. A szélesvásznú televízió előtt a legtöbb videót ugyanilyen képarányban vették fel. Ez volt a legelső képarány a televíziókészülékek, számítógép-monitorok és minden képernyő számára abban az időben. Így ez lett az egyik legelterjedtebb képarány. Következésképpen fullscreen lett a neve.

  A régebbi videók szögletesebb képet mutatnak, mint a mai videók. A mozifilmek viszonylag korán megválnak a 4:3 aránytól, de a televíziókészülékek egészen a 2000-es évek elejéig megmaradtak ebben az arányban.

  Ez az arány nem szolgál másra, mint a modern kor nosztalgia-alapú művészi kedvtelésére. Zack Snyder ezt a technikát használta az Igazság Ligájában (2021). Az MCU-s WandaVision című sorozat is ezt a technikát használta, hogy tisztelegjen a televíziózás kezdeti korszaka előtt.

• 2.35:1 (CinemaScope)

  

  A filmkészítők valamikor úgy döntöttek, hogy kibővítik a filmjeik képarányát. Ennek alapja az a megfigyelés volt, hogy az emberi látás sokkal szélesebb, mint a 4:3, így a filmnek is alkalmazkodnia kell ehhez az élményhez.

  Ennek eredményeként jöttek létre a szuper szélesvásznú formátumok, amelyekben három szabványos 35 mm-es filmkamerát használtak, amelyek egyszerre vetítették a filmet egy ívelt vászonra. A technikát CineScope-nak nevezték el. A képarány megújította a mozit.

  A CineScope olyan újszerű, ultraszéles képet nyújtott, amely a maga idejében látványos volt. Radikális változást jelentett a korábbi 4:3 arányú szabványos képarányhoz képest. A legtöbb néző még soha nem látott ehhez hasonlót. Ezzel a szélesvászon átvette a hatalmat, és örökre megváltoztatta a videók filmezésének módját.

  Gyakori volt, hogy a képkockák torzultak, és az arcok és tárgyak néha kövérebbnek vagy szélesebbnek tűntek. De ez akkoriban jelentéktelen volt. Uralkodása azonban nem tartott sokáig, mivel áttértek az olcsóbb eszközökre. Az első ilyen formátumban megjelent animációs film a Lady és a csavargó (1955) volt.

• 16:9 vagy 1.78:1

  

  A ma leggyakrabban használt képarány a 16:9. Ez lett a legtöbb képernyő szabványaránya, a laptopoktól az okostelefonokig. Más néven 1,77:1/1,78:1. Ezt a képarányt az 1980-as és 90-es években fejlesztették ki, de csak a 2000-es évek közepén terjedt el széles körben.

  2009-ben vált népszerűvé, mint a 4:3 és a CineScope közötti középpont. Téglalap alakú kerete lehetővé tette, hogy a 4:3-as és a szélesvásznú tartalom is kényelmesen elférjen a mezőjében. Ez megkönnyítette, hogy a más képarányú filmek kényelmesen letterboxolhatók vagy pillarboxolhatók legyenek. Emellett minimális torzítást és torzulást okoz a képeken, amikor egy 4:3-as vagy 2,35:1-es képarányt vágunk.

  A legtöbb néző 16:9-es képernyőn nézi a tartalmakat, ezért mindig jó ötlet ebben az arányban forgatni. Bár ez nem vonatkozik a filmekre, mivel azokat 1,85-ben (és néhányat 2,39-ben) veszik fel.

• 1.85:1

  

  A moziban a standard szélesvásznú formátum a 18,5:1. Méretében eléggé hasonlít a 16:9-eshez, bár egy kicsit szélesebb. Bár leginkább a játékfilmeknél elterjedt, sok, filmes megjelenésre törekvő tévéműsor is 1,85:1-ben forgat. A mozin kívül megjelenítve némi letterboxing van, de mivel ez a forma jól illeszkedik, a felső és alsó sávok elég kicsik. Néhány európai országban az 1,6:1mint a szélesvásznú képernyő szabványos képaránya.

  Az 1,85 szélesvásznú képarány arról ismert, hogy magasabb, mint a többi. Ez teszi ezt az arányt a karakterekre és a hosszanti tárgyakra összpontosítani kívánó videók esetében a legjobb választásnak. 1,85:1 például Greta Gerwig Kisasszonyok (2020) című filmjének képaránya.

• 2.39:1

  

  A modern mozikban továbbra is a 2,39:1 a legszélesebb képarány. Népszerű nevén anamorfikus szélesvásznú formátum, amely olyan esztétikát teremt, amelyet a prémium kategóriás drámai játékfilmekhez szokás társítani. Széles látómezeje miatt a tájképek forgatásánál ez az arány a legmegfelelőbb, mivel több részletet biztosít. Emellett továbbra is népszerű a vadon élő állatokról szóló dokumentumfilmek, animációk és képregényfilmek körében.

  Az első világháború alatt Franciaország fejlesztette ki az első anamorfikus lencséket. Ezek szélesebb látómezőt biztosítottak a katonai tankok legénysége számára. Ez a bonyolultsági szint azonban már nem releváns, mivel a modern digitális kamerák képesek tetszés szerint különböző dimenziókat emulálni. Nemrég a Blade Runner 2049 2,39:1 képarányt használt.

• 1:1

  

  Az 1:1 képarányt négyzet formátumnak is nevezik. 1:1 természetesen tökéletes négyzetet jelent. Egyes középformátumú fényképezőgépek ezt a formátumot használják.

  Bár filmek és filmek esetében ritkán használják, népszerűségre tett szert, amikor az Instagram 2012-es indulásakor alapértelmezett képarányként elfogadta. Azóta más fotómegosztó közösségi médiaalkalmazások is átvették ezt az arányt, köztük a Facebook és a Tumblr.

  A közösségi médiaplatformok azonban egyre inkább alkalmazkodnak a szélesebb képarányokhoz. Az alapértelmezett képarány ismét 16:9-re változik. Szinte az összes Instagram-sztori és -tekercs 16:9-ben készül. Emellett a kamerák és az alkalmazások is egyre barátságosabbak a hagyományos filmes képarányokhoz.

• 1.37:1 (Akadémiai arány)

  

  A némafilm korszak végén, 1932-ben a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia szabványosította a filmek képarányát 1,37:1-re. Ez csak kis mértékben tért el a némafilmek képarányától. Erre azért került sor, hogy a hangsávot úgy lehessen elhelyezni egy tekercsen, hogy ne keletkezzen függőleges képkocka.

  A modern filmkészítésben ritkán alkalmazzák ezt a technikát, néhány évvel ezelőtt mégis megjelent a The Grand Budapest Hotelben. Wes Anderson rendező két másik képarány mellett 1,37:1-et használt, hogy három különböző korszakot ábrázoljon.

Milyen arányokat használjak?

A kamera képérzékelője határozza meg a videó alapértelmezett képarányát. A modern kamerák azonban lehetővé teszik, hogy tetszés szerint válasszon különböző képarányokat, ami igazi előny a filmkészítők számára.

A képarány kiválasztása elsősorban a fényképezőgéped felépítésétől, valamint a készítendő videók típusától és céljától függ. Például a panorámás tájképek felvétele széles látómezőt igényel, amihez a 16:9 és más szélesvásznú arányok jobban megfelelnek. Másrészt, ha Instagramra készítesz felvételeket, akkor 1:1 arányban kell fényképezned. Ha azonban bizonytalan vagy, akkor a legjobb megoldás, ha16:9-es képarányban.

A szélesvásznú képarányok a legjobbak a videókhoz, mivel szélesebbek, mint magasak. 16:9 esetén vízszintesen több fér a képkockába, miközben gyorsan tudunk alkalmazkodni a szokásos képarányokhoz. Míg a 4:3 képarány még mindig elterjedt a fényképezésben, mivel ez jobb a nyomtatáshoz, a filmkészítésben egy ideje már kevésbé népszerű.

A videók vágása minőségromlást okozhat, ezért ha gyakran kívánja változtatni a képarányokat, érdemes teljes képkockás fényképezőgépet használni a filmezéshez. Így a fényképet úgy vághatja, hogy a minősége megmarad, és nem kell aggódnia a zaj, a szemcsék és a torzítás miatt, ami a méretváltoztatással jár.

Sok filmkészítő főleg kreatív okokból barkácsol különböző képarányokkal. Annak érdekében, hogy praktikusak maradjanak, előfordulhat, hogy egy "biztonságos" képarányban forgatnak, ami csökkenti a későbbiekben vágandó képmennyiséget.

A kép képarányának átméretezése

Ha a fényképet vagy videót olyan képarányban készíti, amely nem felel meg a platformnak, amelyen szerepel, a végén a képet levághatja vagy torzíthatja.

A videósoknak szükségük lehet arra, hogy a videó képarányát vágással módosítsák. A Clideo.com vágóeszköze például lehetővé teszi, hogy a videó elkészítése után megváltoztassa a képarányt. Még a videó pontos méreteit is megadhatja, ha nem szeretné a hagyományos képarányokat. A közösségi médiában is vannak olyan beállítások, amelyek lehetővé teszik, hogy a videó képarányát a következőkhöz igazítsa.bármilyen platformon is szeretnéd. A képarány megváltoztatásakor fontos megjegyezni, hogy a különböző formátumok befolyásolják a kép összetételét és méretét, ezért mindig légy óvatos.

Ön is szeretheti : Hogyan változtassuk meg a képarányt a Premiere Pro-ban?

Végső gondolatok

A képaránnyal már sokszor találkozhattál. Mégis, valószínűleg soha nem kell komolyan venned, amíg nem kezdesz el filmezni. A képarányok lényeges változót jelentenek mindenki számára, aki filmezni próbál. Meghatározzák, hogyan fogyasztják az emberek a filmjeidet, és hogyan foglalkoznak velük.

Ha át kell méretezned egy fényképet vagy videót, hogy más kijelzőhöz vagy platformhoz igazítsd, elengedhetetlen, hogy tudd, mi az a képarány, milyen típusok és felhasználási módok vannak. Most már nem kell megkérdezned magadtól: mit jelent a képarány. Készen állsz arra, hogy eldöntsd, melyik képarányt szeretnéd használni. Reméljük, hogy segítettünk eldönteni, melyik a megfelelő.